Épp a minap beszéltem egyik ismerősömmel, hogy milyen szép nagy kupac kaksikat fogunk látni a biogázos TDK részeként. Hát ma Kecskemét Talfája és Törökfáinál lehetőségünk volt testközelből is megismerkedni velük. Némi bolyongás után, de reggel 9 körül végre sikerült elérnünk a Talfájánál lévő Pilze-Nagy Kft.-hez, ahol a laskatermelésből származó trágyát fermentáló üzemet néztük meg. Kegyetlen erős szél és porvihar kísért minket végig a nap során, de ahogy kinézek itt a cuki kerek ablakomon, láthatóan itt sem kíméletesebb az idő.

Biogáz üzem táptalaj tározója a kecskeméti Pilze-Nagy Kft.-nél

Elvileg ez Magyarország legkisebb biogáz erőműve és ennél kisebb beruházás már nem is gazdaságos, mint ahogy egy korábbi, svéd tanulmányból is kiderül. Az üzem tehát a laskagomba-termelésből származó szerves hulladékot, illetve a környékbeli telepek trágyáját használja alapanyagként. Az összegyűjtött hulladék a csirke-, sertéstrágya, búza- és kukoricaszalma egy nagy tározóba kerül, melyből aztán folyamatosan adagolják a fermentorba az alapanyagot. Maga a fermentor 2000m3, melybe nyáron óránként, télen fél óránként engedik be az újabb adag alapanyagot. Látható tehát, hogy egy folyamatos táplálású rendszerről van szó, ami nem is csoda, hiszen pl. a batch-eljárás, melynek során egy nagy adag alapanyagot fermentálnak majd az egészet cserélik, nem lenne gazdaságos ilyen méretekben. A fermentor teljes kiürítése majd feltöltése így is rendkívül költséges és hosszú folyamat.

Kétezer köbméteres biogáz fermentor a Pilze-Nagy Kft.-nél Kecskeméten

Az alapanyag tehát a gombatermesztésből és a környező mezőgazdasági létesítmények mellék- és végtermékeiből származik. Érdekes egyébként, hogy amíg a biogáz nem volt ekkora biznisz, addig senki nem tudta értelmesen elhelyezni a mezőgazdasági szerves hulladékot. (Tárolás, sertéstartásból származó szennyvíz szétlocsolása a földeken stb.) Most, hogy lehetőség lenne ilyen biogáz üzemek lévén ingyenesen megszabadulni ettől, hirtelen mindenki pénzt akar kérni a saját szemetéért, amit teljesen ingyen elszállítanának. Példának okáért egy közeli sertéstelep csak pénzért lenne eladni a szennyvizet, ami az egyik legjobb táptalaj, de mivel 6km-es távból történő elfuvarozásért több ezer forintot kér köbméterenként ez nem lenne kifizetődő. A sertéstelep így, mivel pénzt nem kap érte, nem él azzal a lehetőséggel, hogy ingyenesen megszabadítják a hulladéktól s inkább kockáztatja azt, hogy megbüntetik a földeken történő szétlocsolásért. Mondanom sem kell, hogy melyik nemzet mentalitása ez…

Fermentálásra váró laskagomba hegyek a Pilze-Nagy Kft. kecskeméti telephelyén

Fermentálásra váró szalmabálák a Pilze-Nagy Kft.-nél Kecskeméten

A fermentorokban keletkező metán ezután a fermentor tetejénél gyűlik össze. Nagyobb kapacitás esetén a gázt ilyen gázgolyókban (nyomáseloszlás miatt) tárolják. A gázt ezután sűrítik, majd egy része egy gázüzemű motor működtetésére, másik része pedig a fermentor és a gombatermelő sátrak hőn tartására fordítódik. A gázüzemű motor egy generátorhoz kapcsolódik, mely így a DÉMÁSZ hálózatára kapcsolódva évente több mint 2.000.000 kWh elektromos áramot szolgáltat.

Hőcserélő berendezés a fermentorhoz

450kW-os, 8 hengeres gázüzemű motor

450kW-os, 8 hengeres gázüzemű motor

Az üzem fejlesztési lehetőségeket a cellulóztartalmú szálasanyagok bontásában és a fermentálni kívánt alapanyagok mechanikus előkezelésében, aprításában lát. Jelenleg a búzaszalma és más hasonló anyagok a magas cellulóztartalom miatt önmagában nem gazdaságos alapanyagok, mert a baktériumok ezeket a nagy makromolekulákat nem tudják megfelelően egyszerű anyagokra bontani. A metánképződés ebben az esetben alig haladta meg az 50m3/h-t, ellentétben a jelenleg használt alapanyagok 120m3-ével. Látható tehát, hogy mikrobiológiailag nem kifejezetten optimalizált az eljárás. Az aprításos, őrléses előkezelés segítségével a gázképződés fokozható, mert a roncsolt alapanyagban a felfokozott enzimműködés révén a baktériumok nagyobb hatékonysággal képesek lebontani azt.

Huh… Elég formális szöveg lett, de szeretnék később részleteket is átemelni ebből a TDK-ba és mivel (sajnos) az írás- és előadásmód eléggé sokat nyom elbírálás szempontjából, túlságosan vulgáris, pongyola szöveget mégsem írhatok bele, így meg legalább ez az írás is kicsivel tudományosabbnak hat. 😀