A biogázos projektünk harmadik állomása, a Paks mellett található Pusztahencse volt. Némi nyomozás után találtunk rá az osztrák Biogest cégre, akik különböző megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítményeket, így biogáz erőműveket is telepítenek. Az általuk kifejlesztett rendszer különlegessége, hogy az elő- és utófermentor egymásba épül, így is biztosítva a rendszerek hőn tartását.

Az osztrák Biogest cég folyamatos adagolású PowerRing technológiájának sémája
1. főfermentor, 2. utófermentor, 3. behordó, 4. szivattyú – Forrás: Biogest PowerRing technológia

Szóval az M6-os autópályáról Paksnál lehajtva rövid autókázás után értük el a Mil-Power Kft. által üzemeltetett pusztahencsei (földespusztai?) erőművet. A telep itt ezúttal egy marhafarmmal együtt működik “szimbiózisban”. A marhatrágya az egyik legjobb alapanyag, így az erőmű különösen magas hatásfokkal képes üzemelni. Az állattenyésztésből származó hulladékokon kívül más, mezőgazdasági hulladék, pl. hagyma, cukorcirok is feldolgozásra kerül. Ezeket a betáplálás előtt hatalmas, erre a célra kialakított placcokon tárolják egymástól elválasztva.

Szerves alapanyag raktározása fermentáció előtt

Az alapanyagot rendszeres időközönként munkagépekkel juttatják el a tárolókból a beadagoló rendszerhez. A folyamatos beadagolás első része egy kisebb tároló, melyben mechanikus úton aprítják és teszik szivattyúzhatóvá az alapanyagot. Az aprító igen magas igénybevételnek van kitéve, magas az amortizáció. Mivel a betáplált alapanyag különböző forrásokból származik, az összetétel ellenőrizetlen így akár építési törmelék és egyéb nem kívánatos szervetlen anyag is az adagolóba kerülhet. Az aprítás utáni beadagolást egy hidraulikus emelőberendezés végzi, melynek fő része egy csigaorsó. A mechanikus előkezelés nem csak a biogáz-képződést segíti elő, de az emelőberendezés terhelését is hivatott csökkenteni, ami azonban túlmelegedhet és ilyenkor leállítás során kell megvárni, míg lehűl az üzemi hőmérsékletre.

A beadagoló berendezés a fermentor tetejéről nézve

A fermentorba kerülve az alapanyag hat darab, szögben álló hajócsavaros keverőlapát által cirkulál a főfermentorban, míg az utófermentor keverését két radiális keverőlapát végzi. A fermentor egyedülálló módon beton aljzattal és födémmel rendelkezik, a berendezések a fermentor tetején kaptak helyet, így meghibásodás esetén könnyen cserélhetőek. A fermentor össztérfogata 7000m3 mely 4-600m3/h metánhozamot biztosít, melynek átlagos metántartalma 55-60%. A fermentorban mezofil körülmények között, 40°C körüli hőmérsékleten, pH8,1-8,3 kémhatás mellett történik az erjedés.

A fermentor tetejének látképe

A keletkezett biogáz ezután egy 2000m3-es tározóba kerül. A tározó sajátossága a rugalmas szerkezet, melynek két rétege van. A külső réteg gyakorlatilag a tározó váza, melyben levegőt áramoltatnak, így biztosítva az állandó alakot, míg a belső rész maga a gáztározó. A tározó így a felhasznált és a termelt biogáz arányától függetlenül állandó alakkal bír, a gáztározó nyomása ezen arány függvényében változik.

2000 köbméteres biogáz tározó "lufi"

A biogázt itt is gázüzemű motor(ok) üzemeltetésére fordítják, melyek villamos energiát termelnek.

Gázüzemű GE motorok a földespusztai biogáz erőműben

A telepvezető tapasztalatai szerint, a betápláló orsó kivitelezése egyelőre tökéletlen ugyanis a csavarmag nélkül emelőberendezés a terhelés egyenetlen eloszlása miatt különböző irányú igénybevételnek lehet kitéve, mely így a működési tengelyéből kitérve károsítja a betáplálócső burkolatát. A fermentorból leválasztott végterméket pedig visszaforgatná az haszonállattartásba, illetve növényi trágyázási célokra is hasznosítható lenne, hiszen magas a nedvszívó képessége, és nitrogénnel dúsítva a növényeknek is ideális táptalaj lenne.