Kisvasút…

Az első benzin- és dízelüzemű mozdonyok az 1950-es évektől jelentek meg Tajvanon. Az Alishan Railway 1953-tól kezdve hatgenerációnyi dízelmozdonyt helyezett forgalomba, melynek első tagjai az 1953-ban, a Mitsubishi Heavy Industries által gyártott viszonylag könnyű, kis tengelytávolságú, kifejezetten meredek emelkedők és szűk ívek bejárására kifejlesztett 11403-1…-5 pályaszámú kísérleti mozdonyok voltak. A próbafutások során tapasztalt hiányosságok (a jármű heves szitálása bizonyos ívsugár alatt, elégtelen indítási nyomaték) kijavítását követően a kísérleti járműveket 1969-ben az ország különböző pontjain állítottak ki, míg a Mitsubishi, a próbák során szerzett tapasztalatokkal gazdagodva 1969 és 1972 között legyártotta a ma is üzemelő DL sorozat első tíz tagját.

Mitsubishi Heavy Industries 11403-5 pályaszámú kísérleti mozdony

1976 és 1977 között három, viszonylag távoli vendégnek számító jármű is érkezett Tajvanra, köszönhetően az időközben megromlott tajvani-japán kapcsolatoknak köszönhetően. A Mitsubishi bojkottálása és a japán függés enyhítésére a TRA a világ egyik elismert járműgyártójától, a nyugat-német Orenstein & Koppel (O&K) dortmundi gyárából rendelt összesen három darab, egyenként 480kW névleges teljesítményű mozdonyokat, melyek a DL-35, -36 és -37 pályaszámokkal kerültek forgalomba.

Orenstein & Koppel gyártmányú DL sorozatú dízelmozdony az Alishan Forest Railway színeiben

A Taiwan Sugar Railway 1957 és 1958 között 50 darab, Brookville gyártmányú, 762mm nyomtávú, egyenként 250 lóerős mozdonyt vásárolt, melyekre a nyersanyagszállítás olcsóbb és gyorsabb kivitelezése végett volt szükség. A 15 tonna öntömegű, lánchajtású járművek érdekessége, hogy a kezdetben üzemanyagként használt benzint a tajvani cukornádból készített, 96%-os alkohol váltotta, mellyel az 1973-ban kirobbant olajválság jelentette többletköltségeket szerették volna elkerülni, ám a relatíve kicsi energiatartalmú és kényelmetlen etil-alkoholos üzemeltetést fokozatosan felszámolták. A járműparkon ugyanis 1975 és 1978 között teljes motorcserét hajtottak végre, mely idő alatt korszerűbb, Allis-Chalmers 17000 MkII és 21000 MkII típusú motorokkal szerelték fel a mozdonyokat.

…nagyvasút

Az első fővonali dízelmozdonyok szintén a ’60-as évek végén tűntek fel Tajvan sínein. A Hitachi 1960-tól kezdve 12 darab R0-ás sorozatú, 860kW névleges teljesítményű dízel-elektromos mozdonyt szállított a TRA részére. A viszonylag kiforratlan, gyermekbetegségekkel küzdő típust az 1957-ben, Tajvan és az Egyesült Államok által aláírt USAID szerződésben foglalt GM-EMD típusú mozdonyok ellenfeleként szerette volna nagyobb darabszámban szállítani a japán gyártó. A Japánban DF91-es sorozatként regisztrált járműből 1959 augusztusában azonban mindössze egy darab volt szolgálatban, így a típus többi tagja is hiányos üzemeltetési ismeretekkel és tapasztalatokkal, megfelelő karbantartási szabályozások nélkül kerültek Tajvanra. A típus tagjai 1996-ig voltak szolgálatban, mára azonban csupán egy, az R6-os pályaszámú mozdony tekinthető meg egy kiállítás részeként.

A TRA R0-ás sorozatú, Hitachi gyártmányú dízel-elektromos mozdonya

1960 és 1961 között így az USAID hitelmegállapodás keretében a TRA új jelzőrendszert és új, GM-EMD S200-as és GM-EMD G12-es típusú mozdonyokat kapott az Egyesült Államokból. Az S200-as sorozat az EMD GL8-as szériáján alapuló, elsősorban kocsirendezési műveletekre alkalmas, megnövelt nyomatékkal bíró járművei két részletben érkeztek Tajvanra. Az A1A-A1A tengelyelrendezésű, 652kW névleges teljesítményű EMD 567 típusú motorral felszerelt járművekből napjainkban már csak öt darab közlekedik, három járművet balesetből eredő sérülések miatt, négyet pedig műszaki okok miatt 2009 novemberében selejteztek illetve állítottak ki mozdonyszoborként.

GM-EMD G12-es sorozatú dízelmozdony

1960 és 1966 között érkeztek a korábban már említett GM-EMD G12-es sorozatú flotta 52 tagjainak darabjai, melyek közül az első R21-R24 pályaszámú mozdonyokat Taipei közelében szereltek össze. Ezt az időszakot nevezhetjük egyébként a tajvani gördülőállomány egységesítésének kezdetének, hiszen a lassan kikopó gőzmozdonyokat mindenhol ugyanazok a GM-EMD gyártmányú járművek váltották. A ’60-as évek végétől ugyanis fokozatosan érkeztek a korábbi típusok továbbfejlesztett változatai: A G12-es sorozatot így 1970-től a jóval nagyobb, 1230kW névleges teljesítményű G22U járművek váltották, melyek, a hagyományokat követve, az R101-R139 pályaszámokat kapták, 1973 és 1982 között pedig a ma is gyakran látható G22CU széria darabjai is forgalomba álltak. Szintén hamar, már 1966-ban megérkezett a tolatómozdony flotta bővítése is, az EMD GA8-as sorozatból kialakított S300-asok révén.

TRA S300-as sorozatú tolatómozdony Tai'an (泰安) állomás alatt.

TRA S300-as sorozatú tolatómozdony Tai’an (泰安) állomás alatt.

A széria különlegessége, hogy, az egyébként teherkocsikra jellemző, ún. diamond forgóvázakkal szerelték fel őket, melyek hajtása kardántengely segítségével, egy közös vontatómotorról történik. 1969-ben öt darab, világviszonylatban is ritkaságnak számító, az EMD G18-as sorozatából kialakított GA18-as sorozatú, 745kW teljesítményű, B-B tengelyelrendezésű, S400-as sorozatú tolatómozdony érkezett a TRA állományába, melyek egészen 2010-ig, a Qidu (七堵) közelében található teherpályaudvaron végeztek kocsirendezési műveleteket. A szerény létszámú járműcsaládból négyet leselejteztek, mindössze egy darab szolgál mementóként az utókor számára. Bár a diamond forgóváz ugyan szokatlan látvány lehet egy vontatójármű alatt, az EMD különböző gépeit közelebbről megvizsgálva láthatjuk, hogy pl. a csapágyazás rögzítése alig tér el a Magyarországon elterjedt eljárástól.

TRA S400-as sorozatú dízelmozdony

A forgóváz illetve a MÁV-nál is alkalmazott biztosítólemez- és csapágytok-fedél rögzítése alább megtekinthető. Kicsi különbség, hogy a biztosítólemez és a csapágytok között peremes anyákat figyelhetünk meg, melyek a szerelést hivatottak megkönnyíteni. Az EMD G12-es sorozaton ezenfelül forgóvázanként 1-1 Hasler IP68-as típusú sebesség- és kerékcsúszás-mérő egységet is felfedezhetünk.

Taiwan Railway Administration S300-as sorozatú dízelmozdony forgóváza.

Csapágyrögzítési megoldások EMD módra.

Manapság így dízelmozdonyokkal, így főleg a korábban is említett EMD G12-es sorozat tagjaival, személyvonatok élén elsősorban a keleti parton találkozhatunk, ahol a regionális forgalmat bonyolító DMU-k mellett biztosítják az utasforgalmat a villamosított szakaszok kezdetéig.

Taiwan Railway Administration EMD G12 vontatta személyvonat halad Jiuqutang (九曲堂) és Liukuaicuo (六塊厝) állomások között.