Úgy láttam viszont, hogy a magyar net viszonylag elhanyagolt a tajvani témákkal kapcsolatban, úgyhogy adnék néhány naprakész infót e kis szigettel kapcsolatban.

Hogyan utazzunk Tajvanra?

De hogyan is juthatunk el Tajvanra? Sziget lévén kézenfekvő megoldás a repülő, így Budapestről Dubai-on át pl. az Emirates naponta repül Taipeibe. Ha a legolcsóbb megoldást keressük, úgy érdemes lehet először Kínába vagy Hongkongba esetleg Japánba, Malajziába repülni, ahonnan fapados járattal fillérekért utazhatunk Tajvan több nagyvárosába, így Taichungba, Kaohsiungba és Hualienbe is, de az EVA Air pl. közvetlenül repül Bécs és Taipei között. Idén, 2018-ban az Emirates döbbenetes, fejenként 500 ezer forint körül vitt volna minket Taipei és Budapest között, így a Cathay Pacific segítségével előbb Hongkongba repültünk, ahonnan emberi áron sikerült jegyeket foglalni a Qatar jóvoltából.

Az Emirates naponta repül Taipei és Dubai között a képen is látható Airbus A380-as hasonló jószággal. (A kép egyébként a hongkongi repülőtéren készült.)

Az Emirates naponta repül Taipei és Dubai között a képen is látható Airbus A380-as hasonló jószággal. (A kép egyébként a hongkongi repülőtéren készült.)

Létezik azonban hajós megoldás is Kínából, ezt kb. háromszor próbáltam ki eddig, de sok negatívumot nem tudok felhozni ellene. A Xiamenben található Wutong Ferry számos járatot közlekedtet Xiamen és Kinmen között, melyek egy irányban 145 yüanba (kb. 6000 forint) kerülnek, míg a terminál taxival vagy Xiamen állomástól a 6-os busszal közelíthető meg. A terminálban és annak környékén 0 angol kiírás található, de ne bizonytalanodjunk el, nyugodtan sorakozzunk fel bármelyik pultnál és magyarázzuk el, hogy Kinmenre szeretnénk átjutni. Kinmen szigetén a kompkikötő és a repülőtér a sziget átellenes oldalain található, így, hacsak nem vagyunk különösen jó erőben, az ezek közötti utazáshoz valószínűleg taxira lesz szükségünk.

A Xiamen és Kinmen között közlekedő Wutong Ferry egyik járatának utastere.

A Xiamen és Kinmen között közlekedő Wutong Ferry egyik járatának utastere.

Kínából közeledvén viszont ugyanúgy át kell esnünk útlevél- és vámellenőrzésen, pénzt kell váltanunk (Tajvanon a tajvani dollár (TWD vagy NTD; 1 TWD általában 9-10 forint) a hivatalos fizetőeszköz, a kínai renminbit (RMB) v. yüant (CNY) sehol nem fogadják el) stb. mintha bármelyik másik országból érkeznénk.

Mi a nagy helyzet hát Kína és Tajvan között?

Elég bonyolult. Ahhoz, hogy megértsük, hogy Tajvan és Kína miért tekinthető többé-kevésbé (inkább többé) két külön országnak, az 1911. október 10. és 1912. február 12. között zajló Xinhai forradalomig kell visszanyúlnunk. Ennek körülményeinek, előzményeinek a taglalása meghaladná azt a szövegmennyiséget, melyet (akár én is) szívesen elolvasnék egy képernyőn, illetve nem is ennek bemutatása az elsődleges célja e fejezetnek, így csupán a főbb mozzanatokat említeném meg.

A lényeg, tehát, hogy e forradalom következtében, az utolsó kínai császár, Pu Yi elmozdításával véget ért a közel 2000 éves császári fennhatóság és létrejött a Tajvant és Kínát is magában foglaló, 1912 és 1949 között fennállt Kínai Köztársaság, mely területi igényeket mutatott továbbá Mongólia és Tibet iránt is. E forradalom kulcsfigurája az a Sun Yat-sen volt, aki egyben a Tajvant sokáig irányító Kuomintang (KMT) párt alapítója is volt, és akire Tajvanon még a mai napig is a „Nemzet Atyjaként” tekintenek.

Sun Yat-sen szobra a róla elnevezett emlékműben.

Sun Yat-sen szobra a róla elnevezett emlékműben.

A köztársaság megalapításával azonban nem volt mindenki elégedett, így a KMT élén Sun Yat-sent váltó Yuan Shikai ill. Zhang Xun, a korábbi császári időkből visszamaradt egyik tábornok még a Kínai Birodalom visszaállításával is megpróbálkozott. Yuan 1916-os halálát követően a korábbi császári hadsereg, a Beiyang hadurai küzdöttek egymással Peking irányításáért, mely 1912 és 1928 között volt a Kínai Köztársaság fővárosa. A fejlődést és a forradalmat gátló villongások ellensúlyozására Sun Yat-sen, az 1921-ben alakult Kínai Kommunista Párt (CPC) segítségével új kormányt alakított a mai Guangzhou városában, ahonnan végül az 1926 és 1928 között zajló „Északi Expedíció” is útjára indult, melynek keretében leszámoltak a Beiyang-féle hadurakkal, megerősítve a KMT hatalmát az egész Kínai Köztársaságban. Az „Északi Expedíciót” vezető és 1926-tól a KMT élére lépő Chiang Kai-shek azonban, Sun Yat-sennel ellentétben, közel sem volt annyira barátkozó szellemű, így 1926. március 20-án Guangzhou-ban, majd 1927. április 12-én a shanghai mészárlásban a KMT katonái számos kommunista elemet eltettek láb alól, meggyengítve a Szovjetúnió kínai befolyását, a kommunisták által szervezett, ám sikertelen 1927-es guangzhoui felkelést követően pedig kvázi ellehetetlenítve a Kommunista Párt működését.

Chiang Kai-shek illusztris emlékműve Taipei-ben.

Chiang Kai-shek illusztris emlékműve Taipei-ben.

Időben így is el is érkeztünk a KMT – CPC ellentétek kezdetéhez, a kínai polgárháború első szakaszához, mely 1927. augusztus 1. és 1936. december 22. között zajlott. Ennek első mozzanata a polgárháború első napját jelző nanchangi felkelés volt, melynek során a kommunisták az időközben két részre szakadt KMT wuhani „kirendeltségét” kívánták eltakarítani, reagálva a korábbi anti-kommunista tisztogatásokra. Bár nanchangot a KMT csapatok akkor még visszafoglalták, valamennyi későbbi konfliktus idáig vezethető vissza, noha a második japán – kínai háború (1937 – 1945) papíron elvileg ismét egyesítette a KMT és a CPC erőit a közös ellenség Japán ellen. Chiang Kai-shek azonban ennek ellenére továbbra is nagyobb fenyegetést látott a kommunistákban, noha a világháborút követően voltak kísérletek a KMT-t vezető Chiang Kai-shek és a CPC élére lépett Mao Zedong közötti párbeszédre. Ezek a kísérletek azonban sorra elbuktak és a polgárháború nyílt fegyveres konfliktussá alakult, mely végül, talán mindenki számára nyilvánvaló módon, a CPC győzelmével ért véget, 1949. október 1-jén Peking fővárossal megalapult a mai Kínai Népköztársaság, a KMT pedig Chiang Kai-shek vezetésével Tajvanra húzódott vissza.

Napjainkban így Tajvant a nyilvánvaló fősziget mellett alig néhány, a KMT által megtartott további szigetcsoport alkotja, így Tajvan területéhez még a Fujian partjainál található Kinmen- és Matsu-szigetek, Penghu, valamint az egyébként „vitatott” hovatartozású Pratas- vagy Dongsha-szigetek tartoznak. (A „vitatott” azért került idézőjelbe, mert a környéken gyakorlatilag minden vitatott, még maga Kína is, hiszen egyrészt Tajvan továbbra is magáénak gondolja, másrészt továbbra is van legalább egy ENSZ tag, mely nem ismeri el Kínát.)

A tajvani haditengerészet egy hajója a magongi kikötőben.

A tajvani haditengerészet egy hajója a magongi kikötőben.

Bár a harcok jelentősen csökkentek, a kisebb fegyveres összetűzések még évtizedeken át folytatódtak, beleértve az 1955-ös, az 1958-as és az 1995-96-os katonai kríziseket a Tajvani-szorosban, melyeket rövid tűzharcok, területi viták, illetve exkluzív gazdasági zónákat sértő rakétatesztek jellemeznek, főként Kína kezdeményezéseiből kifolyólag. Sokáig úgy tűnt, hogy az akkori amerikai elnök, Harry Truman nem is fog közbeavatkozni, ha a CPC esetleg mégis megszállná a megmaradt KMT területeket, ám az 1950-ben kitört koreai háború nyomán az elnök mégis úgy gondolta, hogy jobb, ha a „két Kína” inkább nem támadja meg egymást, és megelőző jelleggel a Tajvani-szorosba irányította az Egyesült Államok Haditengerészetének 7. flottáját. A tajvani – amerikai „barátság” zálogaként Truman utódja, Dwight D. Eisenhower elnök még került is egy Tajvanon, aki így az első és eddigi egyetlen amerikai elnök volt, aki efféle lépésre szánta el magát.

Eisenhower elnök 1960. június 18-19-i tajvani látogatásának részletes menetrendje.

Eisenhower elnök 1960. június 18-19-i tajvani látogatásának részletes menetrendje. (A képre kattintva az nagyobb méretben is elérhető!)

Tajvan és Kína mai elismertségét, vagy el nem ismertségét az ENSZ 1971. október 25-i ülésén megszavazott 2758-as számú határozat hozta meg, melynek során a gyűlésen résztvevő országok képviselői 76 igen, és 35 nem szavazattal visszaállították a Kínai Népköztársaság jogait az ENSZ-ben, illetve megfosztották Chiang Kai-shek képviselőinek helyeit, a mai napig „kitúrva” így Tajvant az ENSZ-ből. Bár napjainking mindkét félnek voltak harcai különböző államok bizalmának elnyeréséért, a „nagy hal” mindmáig Kína maradt, aki nyilvánvalóan hatékonyabb jogérvényesítő képességgel rendelkezik Tajvan ellen az „Egy Kína elv” keretein belül.

A mostanáig kialakult „status quo” mellett érvényesülő „Egy Kína elv” így meglehetősen érdekes formában, gyakran önellentmondásokkal tömve érvényesül. Bár 1979-ben véget értek az amerikai – tajvani „hivatalos” kapcsolatok, a Jimmy Carter által 1979. április 10-én hatályba helyezett Taiwan Relations Act továbbra is biztosította a két ország közti együttműködést, míg Kína, nemzetközi elismertségét követően, Chiang Ching-kuo tajvani elnök Három Nem” (Three Noes) elvének hatályba lépésének ellenére 1986-ban mégis partnerként lépett fel az ezen év május 3-án eltérített China Airlines teherszállító kiadatásának ügyében.

China Airlines B747F.

China Airlines B747F.

Nyilván így nem nehéz már kitalálni, hogy a „tajvani gazdasági csoda” és a felfutó kínai gazdaság tükrében napjainkra lényegesen enyhültek a feszültségek, noha hébe-hóba még mindig tajvani légtérbe téved egy-egy kínai vadászgép. Az „Egy Kína elvét” feltaló és elsősorban érvényesítő Kína azonban a közeli gazdasági kapcsolatok mellett gyakorlatilag semmit nem mutat abból, hogy egyetlen Kínaként tekintene a két régióra, sőt, ez az elv leginkább Tajvan szankcionálásában és ellehetetlenítésében merül ki. Az ebből fakadó főbb önellentmondások így többek között:

  • Kína és Tajvan között, bármely más országhoz hasonlóan (légi és tengeri határátkelés esetén is), útlevél- és vámellenőrzés van érvényben, noha sem kínaiak, sem tajvaniak nem utazhatnak a másikhoz az egyébként „alapértelmezett” útlevéllel, az egymás közti utazáshoz egy speciális dokumentumra van szükség (Mainland Travel Permit for Taiwan Residents), melynek korszerűbb, tajvaniak számára kiállított, kártyaalapú változata alább látható. Kínai látogatók számára a vízumként szolgáló ún. Exit & Entry Permit beszerzése szükséges a Tajvanra tett látogatás előtt.
Az új, kártya formátumú Mainland Travel Permit tajvaniak számára kiállított változata.

Az új, kártya formátumú Mainland Travel Permit tajvaniak számára kiállított változata.

  • Bár Kína az általa nagyon kedvelt, „történelmi okokra” való hivatkozással különösen szeret magának nyilvánítani területeket, az első japán – kínai háborút lezáró 1895-ös shimonoseki egyezmény keretén belül valahogy mégsem esett nehezükre lemondani Tajvanról Japán részére.
  • A Kínai Kommunista Pártnak semmilyen beleszólása nincs a tajvani kormányzat összetételét, működését illetően, így a törvényhozói, végrehajtói és bírói hatalom teljesen különválik a két régió esetén. Kínai külképviseleteken ugyancsak nem lehet Tajvannal kapcsolatos ügyeket intézni.
  • Érdekes módon számos nyilvános WiFi hálózat csak kínai telefonszámokat fogad el, Tajvan (valamint Hongkong és Makaó) ilyen esetekben hirtelen külföldnek számít. Hasonló vonatkozik a kínai szolgáltatóknál köthető mobilszerződésekre is, mely tajvaniak számára a már említett Mainland Travel Permit birtokában sem lehetséges.
A KFC nyílt WiFi-jére felcsatlakozva láthatjuk, hogy Hong Kong, Makaó és Tajvan azért mégsem annyira része Kínának, mellyel a kínai kormány egy újabb önellentmondását figyelhetjük meg.

A KFC nyílt WiFi-jére felcsatlakozva láthatjuk, hogy Hongkong, Makaó és Tajvan azért mégsem annyira része Kínának, mellyel a kínai kormány egy újabb önellentmondását figyelhetjük meg.

Ezeken felül persze a központi hatalomtól való rettegés által egybetákolt Kína az évek során minden, külföldről Tajvan felé érkező reakción kiborult, melyek közül a prímet minden bizonnyal Donald Trump telefonhívása viszi, melyet Tsai Ing-wen, jelenlegi tajvani elnök beiktatásának örömére ejtett meg. De Mao szellemének rosszalló tekintete továbbra is ott van mindenhol, ahol csak Tajvan, illetve az ezt reprezentáló KMT zászló felbukkan, kezdve k-pop előadókon át a külföldi légitársaságokig.

Az Emirates légitársaság egy belső levelezése a vállalat tajvani származású személyzete felé, melyben a tajvani zászlót tartalmazó „nametag” azonnali eltávolítására szólítják fel az alkalmazottakat és kötelezik őket a kínai zászlóval ellátott változat viselésére. Az ügy nyomán végül az Emirates, köztes megoldásként zászló nélküli változatok viselését is engedélyezte. Felvidéki vagy erdélyi magyarok véleményét kikérném az érzéseikkel kapcsolatban, ha román vagy szlovák zászlót erőltetnének rájuk.

Az Emirates légitársaság egy belső levelezése a vállalat tajvani származású személyzete felé, melyben a tajvani zászlót tartalmazó „nametag” azonnali eltávolítására szólítják fel az alkalmazottakat és kötelezik őket a kínai zászlóval ellátott változat viselésére. Az ügy nyomán végül az Emirates, köztes megoldásként zászló nélküli változatok viselését is engedélyezte. Felvidéki vagy erdélyi magyarok véleményét kikérném az érzéseikkel kapcsolatban, ha román vagy szlovák zászlót erőltetnének rájuk.

Tajvanra látogatván így a laikus, a Falun Gong Taipei 101-nél állomásozó tagjai kivételével, minden bizonnyal előbb feltételezne egy amerikai vagy japán uradalmat, semmint kínait. Mindez abból is jól látszik, hogy az utcákon relatíve kevés BYD-et, Geely-t vagy King Long-ot látni, ellenben se szeri, se száma a nagy japán gyártók járműveinek, míg a rendfenntartó erők kötelékeiben Dodge Ram-ek sorakoznak. Robogó nagyhatalomként a hazai Gogoro, SYM és Kymco dominanciáját is maximum néhány Yamaha vagy Piaggio töri meg.

A hazai Gogoro elektromos robogói egyre népszerűbbek Tajvanon, Berlinben pedig akár kölcsönözhetjük is őket.

A hazai Gogoro elektromos robogói egyre népszerűbbek Tajvanon, Berlinben pedig akár kölcsönözhetjük is őket.

Ha megszomjazik az ember, gyakran ugyanolyan stílusú italautomaták várják mint Japánban, vagy ha az nincs, a 7-Eleven vagy FamilyMart üzletei mellett a kandai Circle K sorait erősítő OK Mart-ba, vagy a hazai Hi-Life-ok egyikébe térhet be frissítőért, a nagybevásárlást pedig Carrefour-ban vagy COSTCO-ban ejtheti meg. S a legnyilvánvalóbb: míg Kínában csak VPN vagy TOR segítségével érhető el az internet nem kommunista része, addig mindehhez Tajvanon effélékre egyáltalán nincs szükség.

A Kína felől érkező „szurkálódás” ellenére ugyanúgy pörög a légiforgalom a két terület között, a Foxconn ugyanúgy kínai munkaerővel szerelteti össze az iPhone-okat mint ezelőtt, így nyugodtan kijelenthető, hogy a tajvani gazdaság nagyban függ Kínától, bár a pörgésnek mindennek minden bizonnyal jobban örülne a tajvani fél a másik oldal által generált politikai f*stenger nélkül is.

Mit lehet enni, inni Tajvanon? Mennyibe kerül mindez?

A mindennapi termékek árai relatíve, pl. Japánhoz képest alacsonyak, bár a magyar árakhoz még így sem érdemes hasonlítani őket. Igaz, havonta mindössze 398 TWD-t fizetek a korlátlan mobilnetért…

  • McDonald’s Big Mac69 TWD
  • 0,33l-es ásványvíz (bubimentes)8-30 TWD
  • 0,5l-es hazai sör35-50 TWD
  • 0,5l-es külföldi sör60-100 TWD
A kaoliang bor Kinmen és Lienchiang egyik jellegzetes alkohols itala, melyekből a legolcsóbb változatok néhány száz, a legdrágábbak pedig akár több több tízezer tajvani dollárba is kerülhetnek.

A kaoliang bor Kinmen és Lienchiang egyik jellegzetes alkohols itala, melyekből a legolcsóbb változatok néhány száz, a legdrágábbak pedig akár több több tízezer tajvani dollárba is kerülhetnek.

  • 1,8l tej150-170 TWD
  • Kacsaleves35-55 TWD
  • Hamburger szett160-290 TWD
  • 1kg csirkecomb90-100 TWD
20-60 dollárért terített saslikok (串燒, chuànshāo).

20-60 dollárért terített saslikok (串燒, chuànshāo).

  • 300g ausztál sirloin marhahús300 TWD
  • Costco hot-dog üdítővel50 TWD
  • Taipei – Taichung vonatjegy240-375 TWD
  • 1 éjszaka random taipei hostelban300+ TWD

Én speciel szeretek enni, noha otthon kifejezetten válogatós voltam, így a családom aggódva fogadta Ázsiába költözésem hírét, ahol kizárólag nyers halat és rizst fogyasztanak.

Portunus armatus rákok egy Kaohsiunghoz közeli halpiacon.

Portunus armatus rákok egy Kaohsiunghoz közeli halpiacon.

Megfigyelhetjük, hogy kifejezetten szeretik az étkezés „játékosabb” formáit a leülünk-eszünk-távozunk felállás mellett. A legelterjedtebb ilyen a hot-pot és a „teppanyaki”, de a Japánból átvett „running sushi” szintén nagy népszerűségnek örvend. Egyik kedvencem azonban egy Taichunghoz közeli garnélázó, ahol medencékből foghatjuk ki magunknak az eledelt.

Sikerorientált, ámde türelmetlen horgászok efféle medencékből foghatják ki az előzőleg kifizetett mennyiségnek megfelelő garnélát, melyet aztán helyben el is készíthetnek.

Sikerorientált, ámde türelmetlen horgászok efféle medencékből foghatják ki az előzőleg kifizetett mennyiségnek megfelelő garnélát, melyet aztán helyben el is készíthetnek.

Az egyénileg üzemeltetett ételstandok és a kifőzde jellegű evőhelyek mellett az előbbi két típust nagy számban tömbösítő éjszakai piacok képezik a legolcsóbb étkezési lehetőségek triumvirátusát. Az éjszakai piacok, nevükből adódóan, a munkaidő után, estefelé nyitnak és néha egészen hajnalig nyitva vannak. Az itt található ételstandok mennyisége a két tucattól a százas nagyságrendig terjedhet és gyakorlatilag minden városban találni egyet.

Tésztaféléket terítő egység Taichungban.

Tésztaféléket terítő egység Taichungban.

A táplálkozás végeztével érdemes hát útnak indulnunk…

Hogyan utazzak Tajvanon belül?

Az apró szigetország nyugati partján található legnagyobb városok, így Taipei, Taoyuan, Taichung, Tainan és Kaohsiung között 300km/h-val közlekedő THSR (Taiwan High Speed Rail) nagysebességű vasút (és nem gyorsvasút!) járatai jelentik a legkényelmesebb összeköttetést, míg az ettől távolabb eső települések, úgymint Pingtung, Taitung, Hualien vagy Yilan a TRA (Taiwan Railway Administration) járataival érhetőek el leggyorsabban.

A tajvani nagysebességű vasút egy járműve Taichung és Changhua között.

A tajvani nagysebességű vasút egy járműve Taichung és Changhua között.

A kiterjedt buszhálózatnak (UBus, Guoguang v. King Bus) köszönhetően a legnagyobb városok közt non-stop buszok is közlekednek, melyek ugyan valamivel lassabbak a vonatoknál, árban a legkedvezőbb megoldást jelentik. Belföldi repülőjáratokat a közúti és vasúti forgalom gyűrűs kialakításának hátrányaiból kifolyólag a sziget egymással szemben lévő városai illetve a távolabb eső szigetek, így pl. Taipei és Taitung, Taichung és Hualien, Kaohsiung és Penghu/Kinmen valamint ezek kombinációi közt találhatunk.

Belvárosi tömegközlekedéshez és helyi vonatok igénybevételéhez nagy segítségünkre lehetnek a „convenience store”-okban (is) megvásárolható tömegközelekdési kártyák, melyek EasyCard, iCash és iPass néven futnak. Ezek a kártyák megkímélnek minket a jegyvásárlástól, számos helyen újratölthetjük, illetve nagyobb összeggel feltöltve akár a mindennapi bevásárláshoz is használhatjuk őket, hiszen rengeteg bolt, étterem stb. is elfogadja ezeket.

A japán művésznő, Yui Hatano portréjával ékesített EasyCard, melynek gyártását azonban hamarosan leállították, így a limitált példányszámú közlekedési kártyák napjainkban tízezer forintokért cserélnek gazdát. Nem volt ez másként a saját példányom esetén sem, melynek ára így elegendő volt egy karácsonyi ajándékhoz.

A japán művésznő, Yui Hatano portréjával ékesített EasyCard, melynek gyártását azonban hamarosan leállították, így a limitált példányszámú közlekedési kártyák napjainkban tízezer forintokért cserélnek gazdát. Nem volt ez másként a saját példányom esetén sem, melynek ára így elegendő volt egy karácsonyi ajándékhoz.

Jogosítvánnyal egyébként lehetőségünk van autót, illetve megfelelő képesítés esetén robogót is bérelni. A kisebb szigeteken (Lanyu, Xiaoliuqiu stb.) általában nem foglalkoznak a jogosítvány meglétével, a „szárazföldön” viszont jó eséllyel kérni fogják a „motorcycles” bejegyzést a nemzetközi jogosítványban, tekintve, hogy a tajvani robogók 95%-a a „B-s” jogosítvánnyal már nem igénybevehető 100cm3-től indul. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a tajvaniak nagy része gyakran meglehetősen érdekes stílusban, irányjelző, körültekintés stb. alkalmazása nélkül közlekedik, melyet egyes, Magyarországon ismeretlen KRESZ szabályok is tetéznek. (Még a magyar KRESZ vizsgán volt egy ilyesmi kérdés, hogy mit jelent a „kölcsönös bizalom” a közlekedésben, vagy valami ilyesmi. Erre a helyes válasz az volt, hogy „Számíthat rá, hogy a forgalomban résztvevők betartáják a szabályokat…”. Na, Tajvanon ennek a helyi verziója az lehet, hogy „Számíthat rá, hogy a forgalomban résztvevők NEM tartják be a szabályokat…”). Eddig baleset nélkül megúsztam a tajvani robogós útjaimat, de ezt minden esetben lekopogom…

Tajvanon a városi közlekedés elsődleges formája a robogó, így számos, a tömegek kezelésére szolgáló, különleges KRESZ szabály is érvényben van.

Tajvanon a városi közlekedés elsődleges formája a robogó, így számos, a tömegek kezelésére szolgáló, különleges KRESZ szabály is érvényben van.

Mit lehet megnézni, csinálni Tajvanon?

Köszönhetően az angolul fellelhető információk alacsony számának, relatíve kevés turista vállalkozik arra, hogy heteket töltsön egy kb. Dunántúl méretű szigeten, így a legtöbb tajvani látogatás kimerül Taipei főbb nevezetességeiben (Taipei 101, Chiang Kai-shek/Sun Yat-sen emlékművek, Elephant Mountain, éjszakai piacok) esetleg egy-két ismert vidéki helyszín (Taroko Nemzeti Park, Yangmingshan Nemzeti Park, Sun Moon Lake, Kenting) felkeresésében.

A Taichung és Miaoli megyék határán fekvő Huoyanshan kellemes, egész napos kirándulási lehetőséget kínál.

A Taichung és Miaoli megyék határán fekvő Huoyanshan kellemes, egész napos kirándulási lehetőséget kínál.

A helyzet azonban az, hogy mindez csupán az a része Tajvannak, melyet kormány igyekezett minél felkapottabbá tenni, így a sziget belsejében húzódó, gyakran 4000m közelében lévő hegycsúcsok megközelítési módjáról leginkább csak túlárazott túrák keretében értesülhetünk. Saját szervezésben, autóval azonban a legtöbb hegycsúcsra vezető ösvény kezdőpontja könnyedén megközelíthető és pl. kínai gyakorlattal ellentétben teljesen ingyenes is, így utunkat nem tarkítják hamis árukat kínáló kofák, ordítozó turistacsoportok. Költségeket csupán a benzin, némi étel és ital, illetve a hegyúcsok közelében található szállás jelenthet, mely utóbbi akkor válhat szükségessé, ha kénytelenek vagyunk korán kezdeni a túrát.

Kilátás a Hehuanshan- és Qilai-hegyek között.

Kilátás a Hehuanshan- és Qilai-hegyek között.

A kultúra kedvelői a már említett Penghu, Matsu/Lienchiang és Kinmen szigetei felé is vehetik az irányt, melyek mindössze 1-1,5 óra alatt elérhetőek repülővel. Ezeken eredeti mivoltukban, viszonylag jól megőrzött formában találkozhatunk hagyományos tajvani építészettel, ételekkel, szokásokkal. Penghu szigetein nyaranta lehetőségünk van tömeg- és szeméntmentes homokos tengerpartokon pácolódni, melyeket katalógusba illő kék tenger szegélyez. A Taitung-hoz tartozó Lanyun és Ludaon a világon sehol máshol nem élő yami nép kultúrájába nyerhetünk bepillantást Hawaii-szerű hegyes-völgyes lankák között.

Kilátás Lanyu keleti partján.

Kilátás Lanyu keleti partján.

A technológia szerelmesei, Japánhoz hasonlóan, itt is a mennyországban érezhetik magukat, hiszen a Taipeiben található Guanghua és Syntrend Plázák mellett minden nagyobb városban akad legalább egy NOVA, ahol az előbb említettekhez hasonlóan lehetőségünk van kütyüket macerálni. Természetesen számos tajvani márka, így pl. az ASUS, HTC, MSI stb. saját márkaboltokat is üzemeltet, ahol gyakorlatilag mindig találni valamilyen belpiacos, vagy éppen korlátozott terjesztésű csodát.

Bár a Sharp nem tartozik a hagyományos tajvani cégek közé, az Aquos S3 telefonokkal a tér nem túl sok részében találkozhatunk.

Bár a Sharp nem tartozik a hagyományos tajvani cégek közé, az Aquos S3 telefonokkal a tér nem túl sok részében találkozhatunk.

Korábban az ASUS vagy MSI hallattán, meg az alsókategóriás Canon fényképezőm kapcsán kerültem kapcsolatba a tajvani iparral, de van-e valakinek márkás, indonéziai vagy bangladesi cipője? Bizony, mindkét országban a tajvani Pou Chen gyártja ezeket. Hallottad, hogy a Giant, a világ legnagyobb kerékpárgyártója jövőre új gyárat nyit Gyöngyösön? Ők is tajvaniak. Van bármilyen számítástechnikai eszközöd, okostelefonod? A szintén tajvani Foxconn, TSMC vagy Largan Precision valamelyike egészen biztos, hogy kötődik hozzá, szóval én is meglepődtem, hogy mennyi mindenhez köthető valamilyen tajvani cég.

A hazai iparnak  megfelelően az évente megrendezett Computex méltán reprezentálja a tajvani IT szektor méretét.

A hazai iparnak megfelelően az évente megrendezett Computex méltán reprezentálja a tajvani IT szektor méretét.

Ami eddig annyira nem tetszett…

Ami viszont határozottan nem tetszik a helyi kultúrában, az a rendkívüli anyagiasság. Anyósékkal való első találkozáskor is rendkívül gyorsan és kvázi kendőzetlenül megkaptam a kérdést, hogy „Na, és mennyit keresel?”. Akkor még betudtam ezt annak, hogy nyilván aggódnak, hogy el tudom-e tartani a lányukat, de később teljesen idegenek is perceken belül rákérdeztek az anyagiakra.

1999-es tajvani 50 dolláros polimer bankjegy, melyet annak idején chipes zacskókból lehetett begyűjteni. Bár pénzforgalomban ritkán látni, mégis teljesen hivatalos és elfogadott fizetőeszköz.

1999-es tajvani 50 dolláros polimer bankjegy, melyet annak idején chipes zacskókból lehetett begyűjteni. Bár pénzforgalomban ritkán látni, mégis teljesen hivatalos és elfogadott fizetőeszköz.

Ahogy telt az idő, úgy vettem észre, hogy mennyire átjárja a mindennapokat a pénz. A halottaik számára szellempénzt égetnek (noha a levegő gyakran csapnivaló minőségű), a lelkek üdvéért bankokat megszégyenítő búcsúcédulás rendszer áll az érdeklődők rendelkezésére.

Anyós pl. ki volt akadva, hogy a nejem az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy a két barátnője lesz a tanú a házasság okmányirodai anyakönyvezésekor, nem pedig ők. Mindez csupán azért, mert így most „vörös borítékot” kell adnia az asszony barátnőinek. A vörös boríték egyenlő a készpénzzel. Ebbe rendszerint 6-tal osztható összeget raknak. Vörös boríték megy szülinapra, karácsonyra, újévkor, kínai újévkor… Lakodalomra érkezés előtt gyakran külön személyzet van, aki összegyűjti, elkönyveli és nyugtát állít ki a vendég által hozott borítékokról. Évtizedes barátja vagy a vőlegénynek vagy a menyasszonynak? Esetleg mindkettőnek? Ha nem tudsz „tisztességes” vagy elvárt mennyiségű pénzt beszolgáltatni, akkor inkább el se menj…

Egy kevésbé giccses, ámde sajnos üres „vörös boríték” látképe.

Egy kevésbé giccses, ámde sajnos üres „vörös boríték” látképe.

Japánban egyébként újévkor a szülők gyakran „otoshitamabukuro”-t, vagyis hasonló funkciójú, ámde többnyire fehér színű borítékot adnak a gyerekeiknek, illetve a készpénz ajándék illedelmes átadására a „shugibukuro” a rendszeresített csomagolás, de ilyen mennyiségben és ilyen gyakran nem igazán láttam efféle pénzmozgást, pedig Japán aztán a készpénzhasználat fellegvára.

Végül, ha már a pénznél járunk, egy érdekesség a Bank of Taiwan logójával kapcsolatban. Amíg a kínai(t tanító) tanárom nem hívta fel rá a figyelmem, eszembe nem jutott volna, hogy az ott egy pénzérme.

A Bank of Taiwan logójában egy régi kínai érme alakja látható.

A Bank of Taiwan logójában egy régi kínai érme alakja látható.

Úgyhogy bíztatok mindenkit, hogy aki teheti, kerüljön egyet Tajvanra is a jóval népszerűbb Kína vagy Japán mellett, mert nem fogja megbánni.