A címből talán már kiderült, hogy nem lesz túl konzisztens e bejegyzés, hiszen ezúttal (is) csak kiszemeltem néhány részletet a közelmúlt japán és tajvani mozzanataiból, beleértve némi helyi sört, külföldi bort és szakét, édességeket, kürtőskalács, a modern technológia vívmányait a vallási ceremóniákban, illetve a Tajvan-szerte reklámozott Taichung World Flora Expo-t, melynek sajnos nagyobb volt a füstje mint a lángja, de ne szaladjunk ennyire előre.

Kezdetnek így nézzük is meg a helyi kürtőskalács viszonyokat, illetve az „inconvenience store”-okban kínált egyik újdonságot, a zöld teás muffint (?).

Finomságok a 7-Eleven és a tajvani magyar édességpiacról

Tajvanon a világon az egyik legnagyobb az egy főre eső „convenience store”-ok, vagyis a 7-Eleven, Family Mart, OK Mart, Hi-Life stb. „mindenes kisboltok” száma, így egy 2017-es felmérés szerint minden 2211 lakosra jut egy efféle, bankként, postaként, csomagküldő szolgálatként és persze étel-, italterítő egységként is működő kisbolt.

Nem kell sok időt eltölteni Tajvanon ahhoz, hogy mindezt bárki beláthassa, hiszen nagyobb városokban akár 3-4 efféle üzlet is lehet néhány százméteren belül. E boltok szolgáltatásainak ismeretetése könyveket tölthetne meg, ám személy szerint a csekkbefizetésen túl néha italra, időnként pedig egy-egy újdonságra, érdekességre is hagyok ott némi pénzt, így volt ez a kicsit szomorúan végződő zöld teás muffin beszerzésekor is.

Zöld teás muffin a tajvani Family Mart kínálatából. Press F.

Zöld teás muffin a tajvani Family Mart kínálatából. Press F.

Míg nem szoktam hozzá „rendesen” a helyi konyhához, mindig jól jött, ha tudtam venni valami nyugatiasabb kaját, melyek nyilván nem Costes minőségben érkeztek, de különösebb panaszom sosem volt az ízre vagy az állagra… Mindez azonban megváltozott, mikor kezeim közé kaptam a mikró által elpusztított zöld teás muffint, úgyhogy ennek árát a jövőben inkább tarókrémes mantou-ra (芋泥饅頭, yùní mántou) költöm.

Tarókrémes mantou a taichungi Jifa Mantou (吉發饅頭, jífā mántou) kínálatából. A kb. baseball-labda méretű képződmény 15 tajvani dollárba, azaz kb. 140 forintba kerül.

Tarókrémes mantou a taichungi Jifa Mantou (吉發饅頭, jífā mántou) kínálatából. A kb. baseball-labda méretű képződmény 15 tajvani dollárba, azaz kb. 140 forintba kerül.

De mi a helyzet azzal a kürtőskaláccsal? Bármennyire meglepő, a kürtőskalács messze nem annyira egyedülálló a környéken, mint azt gondolnánk, hiszen kb. 2017-ig egy taichungi éjszakai piacon, Malajziában, de még az okinawai Naha városában is kapható az egyébként mindenhol magyar (és nem román, szlovák, üzbég stb.) származásúnak reklámozott édesség.

A Kürtős (巧朶滋, qiǎoduǒzī) Új-Taipei Tasmui kerületében várja az érdeklődőket. Kürtőskalács.

A Kürtős (巧朶滋, qiǎoduǒzī) Új-Taipei Tasmui kerületében várja az érdeklődőket.

Ha valaki megnézi térképen, láthatja, hogy a taipei üzlet nem egy túl felkapott környéken található, legfeljebb a közeli Tamkang Egyetem szolgáltathatna némi vásárlói kört, de egyszeri turista aligha fog véletlenül belefutni a létesítménybe. Nem volt ez másként az esetemben sem, hiszen korábban csak az Index egyik cikke alapján értesültem arról, hogy van még egy tajvani végvára a kürtőskalácsos helyeknek.

Viszonylag nagyobb kerülő volt így az üzlet meglátogatása és az általam választott vaníliás kürtőskalács is finom volt, azonban a kb. 20 centis jószág 70 tajvani dollárba, vagyis nagyjából 650 forintba került. Látszódott is, de egy rövid beszélgetés során a tulajdonos felesége is megerősítette, hogy nem nagyon pörög a bolt, noha szerintem távolról sem azért, mert olyan rossz lenne a gazdasági helyzet, hogy a népek nem tudnának megfizetni némi édességet, hiszen a cukrászdaláncokban estefelé gyakorlatilag nem lehet szabad helyet találni. Sokkal inkább gyanítom, hogy a félreeső helyszín jobban közrejátszik a vendégek alacsony számában.

Az egyik, ha nem az utolsó tajvani kürtőskalácsos szaküzlet által terített, nem túl emberes méretű édesség. Tajvani kürtőskalács.

Az egyik, ha nem az utolsó tajvani kürtőskalácsos szaküzlet által terített, nem túl emberes méretű édesség.

A kalácsozás végén viszont még belefutottam egy érdekes felhívásba, miszerint 1 billió tajvani dolláros, azaz kb. 32,3 milliárd USA dolláros vagyonnal bíró ismeretlen Casanovánk házastársat keres. (Lehet, hogy Ma Huateng ilyen szerény módon keresi élete párját és éppen Tajvanon?)

Hölgyek számára csak egy telefonhívásba kerülhet a busás vagyon. Kínai nyelvtudás nem biztos, hogy feltétel.

Hölgyek számára csak egy telefonhívásba kerülhet a busás vagyon. Kínai nyelvtudás nem biztos, hogy feltétel.

A tajvani kürtőskalács és a horrormuffin után azonban még maradjunk a hedonizmus tengerén és vegyük szemügyre, hogy a 2019-es Taipei Nemzetközi Szeszfesztivál milyen különlegességeket tartogatott a látógatók számára.

A sör, a bor és a szaké

Különösebben sosem készültem rá, valahogy mégis napirendre került a tárgyévi taipei alkoholos muri, mely ezúttal néhány áprilisi napon került megrendezésre a Taipei 101 tőszomszédságában található Taipei Világkereskedelmi Központ 3-as számú kiállítócsarnokában. Szerencsére idén is voltak ingyenjegyeink, melyeket egyébként korlátlan számban be lehetett gyűjteni a megfelelő weboldal meglátogatása után, így 2018 után idén is belevethettük magunkat a hazai és külföldi borok, whisky-k, ginek és szakék tengerébe, hogy némi különlegesség beszerzése mellett „félcentinként” részegedjünk is egy kicsit.

Dekoráció szakéshordókból. A kerítésszaggatók mellett szép számmal voltak jelen Japán és Tajvan szakéfőzdéi is, így Hokkaidótól kezdve Gifun át Kagoshimáig a legkülönfélébb japán különlegességeket is kipróbálhatta az érdeklődő közönség.

Dekoráció szakéshordókból. A kerítésszaggatók mellett szép számmal voltak jelen Japán és Tajvan szakéfőzdéi is, így Hokkaidótól kezdve Gifun át Kagoshimáig a legkülönfélébb japán különlegességeket is kipróbálhatta az érdeklődő közönség.

A „tudatlanok” 250 tajvani dollár, kb. 2300 forintért cserébe látogathatták az eseményt, de az ingyenes jegyek tükrében szerintem ember nem volt, aki ilyen módon jutott be. Csodálkozhatunk persze, hogy mi a buli így a szervezőknek, viszont hozzá kell tenni, hogy a züllés mellett számos (alkoholos)-játékos program is várta résztvevőket, akik néhány kör kaoliang likőr után szívesebben nyitották a pénztárcájukat is.

Hokkaidói borok és „umeshu” különlegességek.

Hokkaidói borok és „umeshu” különlegességek.

Mondhatni természetesen ez az esemény sem maradhatott magyar borok és forgalmazóik nélkül, így több standnál is megfigyeltem „n puttonyos” aszúkat, betseki furmintot, Ősz-hegyi sárgamuskotályt. A helyi forgalmazók azonban jelentős árréssel dolgoznak, hiszen pl. a 2013-as, 6 puttonyos tokaji aszú 3680 és 6380 tajvani dolláron is várta az érdeklődöket, melyek rendre 34000 és 59000 forintnak felelnek meg. Nem vagyok borász, se sommelier, így lehet, hogy 2013 valami különleges évjárat, meg nyilván a forgalmazónak is le kell, hogy essen valamennyi az eladott bor után, de Magyarországon 59000 forintért közel 50 éves 6 puttonyos aszút veszek.

A „közönségesebb” borok barátságosabb árcédulával sokkolták az egybegyűlteket (melyeket néha akár Costco-ban is kapni), de alant az egyik forgalmazó prospektusa:

Magyar borok egyik tajvani forgalmazójának prospektusa, melyben tokaji szamorodnit, 5 és 6 puttonyos aszúkat kínálnak, rendre 11900, 30400 és 59000 forintnak megfelelő tajvani dollárért. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető!)

Magyar borok egyik tajvani forgalmazójának prospektusa, melyben tokaji szamorodnit, 5 és 6 puttonyos aszúkat kínálnak, rendre 11900, 30400 és 59000 forintnak megfelelő tajvani dollárért. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető!)

Ezúttal sem távoztunk üres kézzel, hiszen a japán szakéfőzdék is egészen kellemes akciókkal várták a látogatókat, így relatíve kellemes 24990 tajvani dolláros (kb. 230000 forint) áron sikerült belépni az egyik cég kóstolói körébe, melynek keretén belül egy éven át minden hónapban kapunk / kapok egy-két üveggel az aktuális újdonságból vagy más, hagyományos módon nem megvásárolható különlegességből.

Nem beszélhetnénk persze Japánról, ha ezen tagsági díj megfizetése nem a digitális korszak őstörténetéből származó módon történne, hiszen nincs netes fizetési felület, illetve helyben, kártyával vagy készpénzzel sem lehetett fizetni, hanem egy külön formanyomtatványt kellett kitölteni a személyes és hitelkártya adatokkal és ezt elküldeni e-mailben vagy faxon (!). Teljesen XXI. századi és abszolút biztonságos módja ez a kártyaadatok továbbításának, kezelésének… Lehet, hogy ez is valami „elit” dolog.

Szakécsodák a Gifu prefektúrában található Shirakawa-go faluból.

Szakécsodák a Gifu prefektúrában található Shirakawa-go faluból.

A kiállításon volt ugyan egy-két sört (is) forgalmazó versenyző is, a tematika jellemzően a „tömény”, a borok és a szakék köré koncentrálódott. Éppen ezért sört nem innen, hanem a taichung Fengyuanból ajánlok, ahol nemrég a második „kézműves” sörözőt is felfedeztük a wufengi Wuller Homebrew Supplies után. A fengyuani 3 Giants Brewing Co. különlegessége viszont, hogy mindhárom alapító „wàiguórén” (外國人), vagyis külföldi, kívülálló, egészen pontosan dél-afrikai és ír.

A sok alkohol után nézzük meg, hogy egyes, vallási ceremóniák mennyivel jobban alkalmazkodtak a modern kor követelményeihez, mint akár egyes banki vagy jegyvásárálási szolgáltatások.

Isteni nyomkövetés

Még a legelső tajvani látogatásom alkalmával írtam az ún. „isteni látogatásokról” (出巡, chūxún vagy 進香, jìnxiāng), melynek során egy-egy templom istene meglátogatja kollégáit. Ez a látogatás a templom és az isten nagyságától függően lehet egy néhány főből álló menet, de az istenhez tartozhat egy több járműből álló, hangszeres, petárdás, zajos kíséret go-go lányokkal az élen.

Táncosleányok egy taichungi „isteni látogatás” alkalmával. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető!)

Táncosleányok egy taichungi „isteni látogatás” alkalmával. (A képre kattintva az nagyobb méretben is megtekinthető!)

Az egyik legnagyobb efféle eseményt minden évben Mazu (媽祖, māzǔ), a tenger kínai istennőjének a látogatása jelenti, midőn az elhagyja baishatuni székhelyét, és egy közel 400 kilométeres út végén megérkezik a Yunlin megyében található Chaotian-templomba (朝天宮, cháo tiāngōng), ahol szintén található egy másik Mazu. A halála előtt egy fujiani sámánként dolgozó kollegina jellemzően a tengeri utazók, halászok, tengerészek védelmezője, így a „macuizmus” különösen népszerű Tajvanon, tekintve, hogy a mai tajvani lakosság jelentős részének van valamilyen ősi kötődése a kínai provinciához.

Egy véletlenszerű isten látogatói turnéja. A kb. 40-50 centi magas „isten” (pontosabban annak szobra) a szekéren utazik, jobb oldalon pedig a testőrség egy tagja.

Egy véletlenszerű isten látogatói turnéja. A kb. 40-50 centi magas „isten” (pontosabban annak szobra) a szekéren utazik, jobb oldalon pedig a testőrség egy tagja.

Az eseményről van bőven háttérinfó az interweben, így nem is konkrétan erről, hanem a kapcsolódó „szolgáltatások” egyikét mutatnám be a Mazukövető alakalmazás személyében.

A XXI. század követelményeinek megfelelően az érdeklődők már „mazukövető alkalmazás” segítségével értesülhetnek a zarándoklat aktuális helyzetéről.

A XXI. század követelményeinek megfelelően az érdeklődők már „mazukövető alkalmazás” segítségével értesülhetnek a zarándoklat aktuális helyzetéről.

Korábban már az is meglepett, hogy biztosítást lehet kötni az elpusztult házikedvenc kígyód lelkére, ez az alkalmazás azonban megerősítette bennem, hogy Tajvanon egyes vallási intézmények és események digitális támogatottsága bizony még egyes bankokat is felülmúl.

Tehát míg élőben követhetem a „macuvándorlást”, addig banki ügyeimet alig tudom a neten intézni, hiszen csupán néhány bank kínál használható saját alkalmazást, vagy teszi egyáltalán lehetővé olyan banálisan egyszerű műveletek elvégzését a neten, mint pl. az egyenleglekérdezés vagy az átutalás. Érdekes így, hogy miféle mélységeit és magasságait figyelhetjük meg a technológiai fejlettségnek, hiszen míg a TSMC úttörő megoldásokat mutat be a félvezetőiparban, addig a plebs rohangálhat ATM-hez a kis, mágnescsíkos (!) „passbook”-jával, ha kell valami. A készpénzmentességről vagy a kártyás infrastruktúráról meg aztán már nem is beszélek, mert míg Kínában azért büntetnek vállalkozókat, mert nem akarták elfogadni a készpénzt, addig Tajvan minimum 80%-a „cash only”.

Taichung World Flora Expo

A 2018-2019-es Taichung World Flora Expo hatalmas hírverést kapott gyakorlatilag egész Tajvanon, a kiállításnak otthont adó Taichungot pedig ellepték a kabalaállatot megtestesítő tajvani ködfoltos párduc képei.

A Taichung World Flora Expo kabalaállatait a tajvani ködfoltos párduc szolgáltatta.

A Taichung World Flora Expo kabalaállatait a tajvani ködfoltos párduc szolgáltatta.

A poén egyébként az, hogy a tajvani ködfoltos párduc már az 1980-as évek végére kihaltank számított, úgyhogy a fiatalabb generáció legfeljebb fényképeken találkozhatott már csak a faj képviselőivel.

Ennek ellenére nemcsak a promó, hanem a kiállítás jelentős része is e „cukinak” mondott jószágra fókuszált, ami egy relatíve élettelen kompozícióban valósult meg. Képem nincs, de finoman szólva is egykedvűen fogadtam, hogy például a tárlat legnagyobb részében alig volt angol nyelvű szöveg. Hogy lehet így „world expo”-t tartani egyáltalán? Voltak ugyan QR-kódok a különböző nyelvű információkhoz, ezek többségénél azonban ez fogdta az érdeklődőt.

Személyi tolmács vagy mélyrehatóbb kínai nyelvtudás nélkül a Taichung World Flora Expo látogatói aligha mélyedhettek el a részletekben, köszönhetően annak, hogy a netes magyarázat gyakran elérhetetlen volt.

Személyi tolmács vagy mélyrehatóbb kínai nyelvtudás nélkül a Taichung World Flora Expo látogatói aligha mélyedhettek el a részletekben, köszönhetően annak, hogy a netes magyarázat gyakran elérhetetlen volt.

A párducos és a kertes kiállításra így egyaránt jellemző volt az az elnagyoltság, mondhatni nemtörődömség, ami miatt sok, ember alkotta látványosságnak egyszerűen nincs olyan varázsa mint Japánban. Volt például egy, a párduc természetes élőhelyét bemutató, mondhatni életnagyságú, hegyi környezetet modellező rész, melynél betonvasak, kábelek rombolták a hangulatot a kartonból kialakított párducképek között.

A kertekben sem volt feltétlenül jobb a helyzet, hiszen pl. gyakran slagok, vízszerelvények, beton, igénytelenül lerakott gyepkockák fogadták az arra járót.

A néhány négyzetméteres helyen kialakított japán kert bántóan zsúfolt és diszharmonikus, de a készítők legalább mindent bepakoltak a shishi-odoshitól kezdve a bonsaiokig. Megfigyelhetjük a gyeptéglák igénytelen elrendezését is.

A néhány négyzetméteres helyen kialakított japán kert bántóan zsúfolt és diszharmonikus, de a készítők legalább mindent bepakoltak a shishi-odoshitól kezdve a bonsaiokig. Megfigyelhetjük a gyeptéglák igénytelen elrendezését is.

World Expo lévén természetesen nemcsak a környékbeli, hanem távoli, helyi szemmel egzotikumnak számító kertek, kiállítások is nyíltak pl. Omán vagy Hollandia által, utóbbiak acél ufóját / Maunsell-féle tengeri erődjét viszont nem nagyon tudtam értelmezni.

Hollandia bemutatója a 2018-2019-es Taichung World Flora Expón.

Hollandia bemutatója a 2018-2019-es Taichung World Flora Expón.

Voltak persze jópofa és érdekes alkotások is, pl. Mongólia egy jurtát, Omán sivatagi tájat, Bhután és Nepál pedig gompaszerű kis épületeket, szútrákat, khor lót (འཁོར་ལོ།, khor lo) hozott el az érdeklődőknek. Chile mo’ai alakjait pedig már messziről fel lehetett ismerni.

Tagadhatatlanul húsvét-szigeteki hangulat a chilei kert mo’ai szobrai között.

Tagadhatatlanul húsvét-szigeteki hangulat a chilei kert mo’ai szobrai között.

A kertek között eltöltött néhány óra után inkább „meh” hangulatban léptünk a tovább a valamivel távolabb található orchideakiállítás helyszínére, mely méreteit tekintve ugyan jóval kisebb volt a kerteknél, az orchideatermesztés, -szállítás bemutatása és az elképesztő számú virág mégis mélyebb nyomot hagyott bennem.

Valószínűleg ez sem egy közismert tény, de 2014-ben Tajvan közel 140 millió dollár értékben exportált cserepes orchideákat és magokat a világ 36 országába, sőt, az „orchideaipar” már olyan méreteket öltött, hogy 2020-ban Tajvan lehet a házigazdája a 23. Nemzetközi Orchideakiállításnak is. Ebből kifolyólag nemcsak termesztés és forgalmazás, de komoly biotechnológiai kutatások is folynak az orchideák külső megjelenésének, tűrőképességének, betegségekkel szembeni ellenállóságának javítására. Az alábbi galériában megtekinthető néhány növény és a belőlük készült kompozíció:

Mindent egybevetve azért nem bántam meg, hogy meglátogattuk a kiállítást, legalább egyszer életemben én is láthattam ilyesmit. Külön öröm, hogy a rövid, néhány napos látogatásaim ellenére szinte minden alkalommal sikerült valami újdonságot felfedezni, úgyhogy remélem még sokáig ápolhatom a Tajvanra járás hagyomáyát.