Miért is jó, de legalábbis miért kell nekünk a hegesztés? A hegesztés folyamataiban egy igen bonyolult, alkalmazásában változó nehézségű folyamat, hiszen Józsi bá’ házilag összetákolt trafóval történő Trabant motorbak hegesztésétől a sztentek mikrohegesztéséig mindegyiknek ugyanaz a lényege. A hegesztéssel az alkatrészek kötőelemek nélkül (csavar, szegecs stb.) összeilleszthetőek, hátránya azonban, hogy a hegesztett részeket után általában csak vágással lehet szétkapni.

Ha fogunk két tök különböző helyről származó acéldarabot, amelyek azonban ugyanolyan összetételűek, akkor hegesztéssel el tudjuk érni, hogy a két darab mintha mindig is egy lett volna. Az ilyesfajta homogenitás növeli az alkatrészek élettartamát és terhelhetőségét, lehetővé teszi nagyobb, bonyolultabb alkatrészek létrehozását. Dudás Tanár úr előadása óta tudjuk, hogy pl. a Challenger katasztrófáját 1986-ban is egy random O-gyűrűs tömítés idézte elő.

A hegesztés tervezése során számos tulajdonságot, körülményt kell figyelembe venni. A legfontosabbak az igénybevétel, nyilván maga a szerkezet milyensége, az anyag, a konstrukció és a gyártási, ellenőrzési és karbantartási lehetőségek. A hegesztési eljárásokat több szempont szerint csoportosíthatjuk, ilyenek az energia, a hozaganyag, a kötésvédelem, a gépesítés és a technológia ám a gyakorlatban leggyakrabban az energia szerinti csoportosítást alkalmazzuk. Ha pl. egy erő-hőmérséklet diagramon szeretnénk ábrázolni az eljárásokat, akkor a magas hőmérsékleten végbemenő, ám csekély erőbefektetést igénylő eljárásokat ömlesztő hegesztésnek, míg az alacsonyabb, de nagyobb erőbevitelt kívánó eljárásokat sajtoló hegesztésnek hívjuk. Utóbbin belül is különbséget lehet tenni x hőmérséklet alatt és fölött végbemenő hegesztésről, tehát hideg- és melegsajtoló eljárások között.

Alapjában véve, eljárások szerint megkülönböztetünk ívhegesztést, szilárd állapotú hegesztést, gázlánghegesztést, ellenállást és egyéb (pl. nagy energiasűrűségű (lézet, elektron)) eljárásokat.

  • Ívhegesztések: Bevontelektródás kézi ívhegesztés, wolframelektródás védőgázas ívhegesztése (AWI), fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés (AFI), plazmahegesztés, csap ívhegesztés, fedettívű hegesztés, szénelektródás hegesztés, többelektródás hegesztés, porbeles-huzalos ívhegesztés
  • Szilárd állapotú hegesztések: Sajtolóhegesztések, hideghegesztés, diffúzióshegesztés, robbantásos hegesztés, kovácshegesztés, dörzshegesztés, melegsajtoló hegesztés, ultrahang hegesztés
  • Gázláng hegesztések: Acetilén-levegő hegesztés, acetilén-oxigén hegesztés, hidrogén-oxigén hegesztés, sajtoló gázhegesztés
  • Ellenállás hegesztések: Ponthegesztés, vonalhegesztés, dudorhegesztés, csaphegesztés, tompahegesztés
  • Egyéb eljárások: Elektronsugaras hegesztés, elektrosalak hegesztés, indukciós hegesztés, lézersugaras hegesztés, termithegesztés

Ezek közül már jónéhányat kipróbáltam, van pár azonban amiről még csak ábrát sem láttam. Persze ezen csoportosítást elolvasva mehet az ordítás, hogy “Nyeee… Az ívhegesztést vagy három menüpontba szétszedted.”, de gondoltam így célravezetőbb és az ívhegesztésről kutakodván, talán a többség nem a szénelektródásról akar tudakozódni. Szóval ilyen a hegesztés, aztán majd ha lesz még sok időm, akkor szépen kivesézem azokat, amiket használtam vagy legalább láttam is már.